Füstölőtartó sárkányok
Egy újabb füstölőtartó kollekció első darabjai készültek el. A sárkányok belsejébe lehet elhelyezni a füstölőt, a füst pedig az orrukon, szájukon át jön elő! Übercool! (Klikk a képre a galériához!)
Karácsonyi vásár
Karácsonyi vásáron vagyunk a Józsefvárosi galériában. Ez a József körút 70-ben van, a Körút és a Nap utca sarkánál, a Corvin mozihoz közel.
Itt a térkép róla: google térkép, József körút 70.
Kazurg – Polymer clay figura készítése
Egy újabb Swords képregény figura készült el, Kazurg az ork harcos…
httpv://www.youtube.com/watch?v=vHwmss6CFHY
Read MoreKerámia levelek
Időről időre kapok leveleket, amiben a tanácsomat kérik az agyaggal való szobrászkodással kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy itt közzéteszem azokat a kivonatokat a válaszaimból amelyek talán érdekesek, használhatók lesznek mások számára is…
Milyen agyagot használsz?
Felmerül a kérdés, hogy mit készítesz. Különböző tárgyakhoz, technikákhoz, különböző agyagot érdemes használni. Ha korongozol, és vázát, bögrét stb. akarsz készíteni akkor érdemes valamilyen korongos masszát használni. (Ez nálunk főleg a vörös agyagot jelenti, a ‘kishajmási’ a leginkább használatos) Ha szobrászkodni szeretnél akkor jó választás lehet a fehér samottos agyag. (Én legtöbbször ilyenből dolgozom)
A vörös agyag jobban tapad a kézhez, kissé “merevebb” mint a fehér. A fehér agyagra szokták mondani azt is, hogy “zsírosabb”, mert ilyen érzés megfogni. Ez kevésbé tapad a kézhez, hajlékonyabb, kevésbé repedezik/törik a formálásnál mint a vörös. Hátránya viszont, hogy száradáskor sokkal nagyobb mértékben zsugorodik, ezért hajlamosabb ilyenkor a megrepedésre, szóval érdemes lassabban, óvatosabban szárítani. Ezt lehet némileg kiküszöbölni a samottos verzióval. A samottrészecskék ugyanis nem engedik annyira a zsugorodást…
Az igazat megvallva én csak akkor szoktam átgyúrni munka előtt az agyagot ha korongozni akarok, mert ott különösen fontos, hogy egyöntetű legyen az állaga. Ha frissen nyitok ki egy zsákot, akkor sokszor lehet érezni, hogy milyen szép egyenletes az agyag állaga, hisz a gyárban géppel gyúrják meg.Mivel a szobrászkodásnál gyakorlatilag kisebb darabok/rögök összetapasztásával dolgozok, ezért ilyenkor inkább ezeknek a daraboknak a kézbevételekor figyelek az állagukra és ha kell akkor így apránként gyúrom meg illetve adok hozzá vizet.
Lehet-e bányászni az agyagot “házilag” ?
Hát sajnos ebben nem nagyon van tapasztalatom, én szakboltban veszem az agyagot. Az az igazság, hogy az a fehér agyag amiből én főként dolgozom, azt Magyarországon nem is nagyon lehet fellelni. Az agyag ugyanis eredeti állapotában fehér. Ilyen állapotban a magasabb hegységek lábánál lehet bányászni. Ahogy a mindenféle földmozgások, folyók stb. munkájaként az anyag távolabb kerül a hegyektől, úgy lesz egyre szennyezettebb mindenféle ásványi és szerves anyagoktól. Mivel Magyarországon nincsenek ilyen magas hegységek, ezért itt nem igazán lehet fehér agyagot találni. Nálunk vörös agyagot lehet bányászni (ezt a színt a magas vas-oxid tartalom okozza). Régen a fazekasok persze maguk bányászták az agyagot, de ez egy igen macerás dolog. A földből kiszedett agyag ugyanis tele van mindenféle szennyeződéssel, kavicsokkal, gyökérdarabokkal, csigaházzal stb.. ettől mind meg kell tisztítani az agyagot. Ez nemcsak azért fontos mert a szobrászkodásnál zavaró lehet, a kiégetésnél is gondot okozhat. A mész (csigaház) pl. a magas hőn szétrepeszti az agyagot…
Szóval szerintem meg lehet próbálkozni a bányászattal, de sokkal nagyobb gond mintha a boltban veszed a cuccot. Már csak azért is mert a gyárból kijövő agyagot gondosan kezelik és a mai égetési szokásokhoz “állítják” be. ilyen finomságú anyagot szerintem nem nagyon lehet a természetben találni. Egyébként ha szakboltban veszed – nem pedig művészellátóban vagy kreatív boltban – akkor elég olcsó az anyag. A fehér agyagot pl. 10 kg-os zacskóban árulják 1000-1500 Ft körül, a vörösből pedig a 15 kg-os kerül 600-700 forintba…Ha pesti vagy akkor pl. az interkerámot tudom ajánlani, ez a hajógyári szigeten van, én is ott szoktam vásárolni. ( http://www.interkeram.hu/ )
Lehet-e az agyagot akrillal festeni?
Az akril alkalmazása azért nem jó az égetés előtt, mert a kemencében teljesen leég a cuccról. A kerámiákat 900-1200 fokon égetik, ilyen hőfokon az akril gyakorlatilag eltűnik az anyagról. Ha égetés után fested vele a tárgyat, akkor természetesen nincsen vele probléma, szépen megáll rajta.
Persze ha a nyers tárgyat nem akarod vagy nem áll módodban kiégetni, akkor szóba jöhet az akril festés. Az igazat megvallva én ezt nem próbáltam, szerintem a kiszikkadt agyag felülete kissé porózus ehhez, de valószínűleg ha a festék megszárad rajta, akkor még talán erősíti is egy kicsit az anyagot. Persze így sokkal törékenyebb lesz mintha kiégetnéd, kb. talán egy gipsz szoborhoz lehet hasonlítani…
Milyen agyagot használjak ?
