Füstölőtartó sárkányok
Egy újabb füstölőtartó kollekció első darabjai készültek el. A sárkányok belsejébe lehet elhelyezni a füstölőt, a füst pedig az orrukon, szájukon át jön elő! Übercool! (Klikk a képre a galériához!)
Karácsonyi vásár
Karácsonyi vásáron vagyunk a Józsefvárosi galériában. Ez a József körút 70-ben van, a Körút és a Nap utca sarkánál, a Corvin mozihoz közel.
Itt a térkép róla: google térkép, József körút 70.
Kazurg – Polymer clay figura készítése
Egy újabb Swords képregény figura készült el, Kazurg az ork harcos…
Kerámia levelek
Időről időre kapok leveleket, amiben a tanácsomat kérik az agyaggal való szobrászkodással kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy itt közzéteszem azokat a kivonatokat a válaszaimból amelyek talán érdekesek, használhatók lesznek mások számára is…
Milyen agyagot használsz?
Felmerül a kérdés, hogy mit készítesz. Különböző tárgyakhoz, technikákhoz, különböző agyagot érdemes használni. Ha korongozol, és vázát, bögrét stb. akarsz készíteni akkor érdemes valamilyen korongos masszát használni. (Ez nálunk főleg a vörös agyagot jelenti, a ‘kishajmási’ a leginkább használatos) Ha szobrászkodni szeretnél akkor jó választás lehet a fehér samottos agyag. (Én legtöbbször ilyenből dolgozom)
A vörös agyag jobban tapad a kézhez, kissé “merevebb” mint a fehér. A fehér agyagra szokták mondani azt is, hogy “zsírosabb”, mert ilyen érzés megfogni. Ez kevésbé tapad a kézhez, hajlékonyabb, kevésbé repedezik/törik a formálásnál mint a vörös. Hátránya viszont, hogy száradáskor sokkal nagyobb mértékben zsugorodik, ezért hajlamosabb ilyenkor a megrepedésre, szóval érdemes lassabban, óvatosabban szárítani. Ezt lehet némileg kiküszöbölni a samottos verzióval. A samottrészecskék ugyanis nem engedik annyira a zsugorodást…
Az igazat megvallva én csak akkor szoktam átgyúrni munka előtt az agyagot ha korongozni akarok, mert ott különösen fontos, hogy egyöntetű legyen az állaga. Ha frissen nyitok ki egy zsákot, akkor sokszor lehet érezni, hogy milyen szép egyenletes az agyag állaga, hisz a gyárban géppel gyúrják meg.Mivel a szobrászkodásnál gyakorlatilag kisebb darabok/rögök összetapasztásával dolgozok, ezért ilyenkor inkább ezeknek a daraboknak a kézbevételekor figyelek az állagukra és ha kell akkor így apránként gyúrom meg illetve adok hozzá vizet.
Lehet-e bányászni az agyagot “házilag” ?
Hát sajnos ebben nem nagyon van tapasztalatom, én szakboltban veszem az agyagot. Az az igazság, hogy az a fehér agyag amiből én főként dolgozom, azt Magyarországon nem is nagyon lehet fellelni. Az agyag ugyanis eredeti állapotában fehér. Ilyen állapotban a magasabb hegységek lábánál lehet bányászni. Ahogy a mindenféle földmozgások, folyók stb. munkájaként az anyag távolabb kerül a hegyektől, úgy lesz egyre szennyezettebb mindenféle ásványi és szerves anyagoktól. Mivel Magyarországon nincsenek ilyen magas hegységek, ezért itt nem igazán lehet fehér agyagot találni. Nálunk vörös agyagot lehet bányászni (ezt a színt a magas vas-oxid tartalom okozza). Régen a fazekasok persze maguk bányászták az agyagot, de ez egy igen macerás dolog. A földből kiszedett agyag ugyanis tele van mindenféle szennyeződéssel, kavicsokkal, gyökérdarabokkal, csigaházzal stb.. ettől mind meg kell tisztítani az agyagot. Ez nemcsak azért fontos mert a szobrászkodásnál zavaró lehet, a kiégetésnél is gondot okozhat. A mész (csigaház) pl. a magas hőn szétrepeszti az agyagot…
Szóval szerintem meg lehet próbálkozni a bányászattal, de sokkal nagyobb gond mintha a boltban veszed a cuccot. Már csak azért is mert a gyárból kijövő agyagot gondosan kezelik és a mai égetési szokásokhoz “állítják” be. ilyen finomságú anyagot szerintem nem nagyon lehet a természetben találni. Egyébként ha szakboltban veszed – nem pedig művészellátóban vagy kreatív boltban – akkor elég olcsó az anyag. A fehér agyagot pl. 10 kg-os zacskóban árulják 1000-1500 Ft körül, a vörösből pedig a 15 kg-os kerül 600-700 forintba…Ha pesti vagy akkor pl. az interkerámot tudom ajánlani, ez a hajógyári szigeten van, én is ott szoktam vásárolni. ( http://www.interkeram.hu/ )
Lehet-e az agyagot akrillal festeni?
Az akril alkalmazása azért nem jó az égetés előtt, mert a kemencében teljesen leég a cuccról. A kerámiákat 900-1200 fokon égetik, ilyen hőfokon az akril gyakorlatilag eltűnik az anyagról. Ha égetés után fested vele a tárgyat, akkor természetesen nincsen vele probléma, szépen megáll rajta.
Persze ha a nyers tárgyat nem akarod vagy nem áll módodban kiégetni, akkor szóba jöhet az akril festés. Az igazat megvallva én ezt nem próbáltam, szerintem a kiszikkadt agyag felülete kissé porózus ehhez, de valószínűleg ha a festék megszárad rajta, akkor még talán erősíti is egy kicsit az anyagot. Persze így sokkal törékenyebb lesz mintha kiégetnéd, kb. talán egy gipsz szoborhoz lehet hasonlítani…
Milyen agyagot használjak ?
Süthető gyurma levelek
Időről időre kapok leveleket, amiben a tanácsomat kérik a süthető gyurma figura készítéssel kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy itt közzéteszem azokat a kivonatokat a válaszaimból amelyek talán érdekesek, használhatók lesznek mások számára is:
Hol lehet a Fimo gyurmát beszerezni?
Ha Pesten laksz akkor viszonylag könnyen be tudod szerezni, szinte bármelyik kreatív hobbi boltban meg lehet találni, de a művészellátókban is szokott lenni. Ha vidéken laksz akkor lehet hogy kicsit bonyolultabb, de gondolom most már sok helyen vannak efféle boltok! A neten is van néhány webshop ahonnan meg lehet rendelni, ha beírod a keresőbe hogy “fimo gyurma” hamar előugrik pár ilyen!
Effekt gyurmák, liquid gél
A fimo-nak van egy enyhén átlátszó változata is, ha kiégeted, olyan tejüveg-szerű, tehát nem teljesen átlátszó. Van színtelenben meg, színes verzióban is, a dobozra rá van írva, hogy transparent. Csak amikor dolgozol vele, vigyázni kell vele, mert pl. a sima átlátszó égetetlen állapotában teljesen fehér, így pedig könnyű összekeverni a rendes fehérrel…
A másik ami még eszembe jutott a fimo liquid gel. Ez gyakorlatilag folyékony gyurma, és ha kiégeted, szó szerint teljesen átlátszó lesz. Láttam belőle olyat, hogy egy kockában sütötték ki és majdnem olyan lett mint az üveg…. Ez egy veszett jó cucc, én nagyon sokat használom (szerencsére elég kiadós adag van a tubusban) Gyakorlatilag
úgy lehet használni mintha ragasztó lenne. pl. ha már egy kisütött felületre dolgozol rá gyurmát akkor az néha nem sül úgy egybe, és hajlamos letörni. Ez a cucc viszont tökéletesen összeragasztja őket! (javításra is jó, két kisütött felületet is tökéletesen össze tud egymáshoz ragasztani) Vagy akkor is jól jön ha apróbb, kiálló dolgokat kell csinálni…
Super sculpey
Ezt ilyen fél kilós kiszerelésben lehetett kapni. Úgy tudom, hogy itt még most is lehet kapni: http://www.novia.hu/ Viszont olvastam róla és sajnos tapasztaltam is, hogy kiégetés után törékenyebb mint a Fimo, a vékony részek könnyen elhasadnak…
alufólia, váz
…ez az alufólia dolog mindig probléma, mert egyrészről ha ezzel tömöm ki a belsejét, akkor ugye gyurmát spórolok, viszont jártam már úgy, hogy emiatt túl vékony lett a gyurma és eltört… Másrészről meg a szobrászkodásnál is nehezíti a munkát, mert ugye próbálom anatómiailag felépíteni a figurákat, hogy az arányok és az izmok jól el legyenek találva, de ez nehéz, ha már egy alufóliából kialakított alapra kell dolgozni…
Alapok
Az jutott eszembe, hogy leírok pár hibát/problémát amibe én beleütköztem.
Ez egy ilyen alap dolog, de talán a legfontosabb: jó ki kell ismerni a sütést, alaposan kitapasztalni, hogy mi a sütőnk megfelelő fokozata a gyurmának. Néha az is gond lehet, hogy nem keveredik a belső térben rendesen a levegő és a szobor alja szép lesz, a teteje viszont megbarnul/megég…
stabil erős váz: Főleg a lábak a fontosak, hogy akkor is szilárdan álljon a figura, amikor már rajta van egy csomó anyag. Ha a sütőben adja meg magát a gravitációnak, az végzetes lehet a szobor számára… Mivel a polymer clay figurákat általában valamilyen vázra építjük fel, ezért érdemes alaposan megtervezni az egész folyamatot. Ha csak úgy nekiugrunk a dolognak, akkor előfordulhat, hogy a készítés közben jövünk rá, hogy pl. nem férünk hozzá bizonyos részekhez, vagy sokkal egyszerűbben is megoldhattunk volna valamit, ha más sorrendben készítjük el a szobor egyes részeit. Sok bosszúságot, felesleges munkaórát spórolhatunk meg ezzel.
Ne legyünk fösvények, ne spóroljunk a végletekig a gyurmával. Persze, nem olcsó a gyurma, ezért minél alaposabban ki akarjuk tömni a belsejét alufóliával, de ez fájdalmasan visszaüthet. Ha túl vékony a gyurma, akkor nagyon könnyen eltörhet, hasadhat…
Nagyon megkönnyíti a munkát ha minden már elkészített rész után kisütjük a figurát. Így a szobrászkodás közben bátran megfoghatjuk, mozgathatjuk; nem kell félni, hogy elnyomunk rajta valamilyen részletet.
Szemek
én úgy szoktam a szemeket készíteni, hogy az arcon létrehozok két kis üreget. Ezek lesznek a szemgödrök. Utána készítek két kis szemgolyót, amiket aztán kisütök és ezeket belenyomom a szemgödrökbe, majd pedig lehet rádolgozni a szemhéjat, ráncokat stb. így tökéletes lesz a szemgolyó alakja, nem kell félni, hogy formázás közben elnyomódik. Csak ahhoz kell egy kis odafigyelés, hogy mennyire nyomjuk bele a szemgödörbe, attól fűggően, hoy mennyire akarunk mélyen ülő, vagy kidudorodó szemeket..
Barakkán – Süthető gyurma figura készítése
Barakkán a Swords című képregény egyik karaktere. Készítés közben kattintottam róla pár képet, ezeket lehet most itt megnézegetni…
Ki hinné, hogy ebből a nyeszlett vázból egy izmos harcos lesz?
Elsőként a felsőtestét kezdtem kidolgozni…
Aztán a fején ügyködtem…
Ezután az ágyékkötő és a nadrág kidolgozása következett…
Majd a páncél…
Végül a haj, a kezek és a bárd…
Mudworks
Összeállítottam egy kis videót néhány érdekesebb alkotásból amit készítettem. Az aláfestő zene szinte szót érdemel, lévén, hogy én “énekelek” vagy nem is tudom, hogy kellene ezt nevezni…
Weöres Sándor: Majomország
Weöres Sándor Majomország című verséhez készítettem az alábbi animációt. Sokáig rajzoltam és örülök ,hogy elkészült de sajnos kicsit keserű érzés is egyben. Szembesülés ez a világról alkotott gondolkodásom megváltozásával. Mindig is optimista, bizakodó embernek tartottam magam, és ez bizonyos szempontból nem is változott, de az emberekben – magunkban – igencsak megrogyott a hitem. Így vált lassan ez a vers számomra poénból szomorú igazsággá…
Azért azt szeretném tisztázni, hogy habár sokan szeretik ezt a verset a bármikor éppen aktuális politikai helyzethez rendelni, az ilyen értelmezésekkel egyáltalán nem értek egyet és nem tudok azonosulni. ( aki ezt erőlteti az egy majom! )
Ez a vers nem politika hanem filozófia, s habár a címében “ország”-ot említ, nem egy nemzetről, etnikai vagy politikai csoportól, hanem rólunk emberekről, mindannyiunkról mond véleményt…
Jó szórakozást majmok!
